Bitcoin

Bitcoin egy blokkláncnak nevezett decentralizált főkönyvi technológián működik, amely rögzíti a hálózaton végrehajtott összes tranzakciót. A blokklánc minden blokkja tranzakciók egy csoportját tartalmazza, az új blokkok pedig egy bányászatnak nevezett folyamat során jönnek létre, amelyben a bányászok összetett kriptográfiai feladványok megoldásáért versengenek. A feladvány megoldását követően új blokk kerül a lánchoz, a bányász pedig jutalmul újonnan létrehozott Bitcoin egységeket kap.

A Bitcoin egy decentralizált digitális valuta, más néven „kriptovaluta”. A Bitcoin célja, hogy lehetővé tegye a peer-to-peer tranzakciókat harmadik fél („központi hatóság”), például bank vagy kormányzat bevonása nélkül. Először 2009-ben mutatták be, röviddel a 2008-as gazdasági válság után; egy névtelen személy állt mögötte, aki a „Satoshi Nakamoto” nevet használta. A Bitcoin az elsőként létrehozott kriptovaluta, amely megoldotta a „kettős költés” problémáját, és a mai napig a legismertebb és legszélesebb körben használt kriptovaluta.

Satoshi Nakamoto volt Bitcoin létrehozója.

Bitcoin 2009-ben indult, a „Bitcoin: Peer-to-peer elektronikus készpénzrendszer” című tanulmány közzététele után.

A Bitcoin kialakítása több olyan jellemzőt foglal magában, amelyek megkülönböztetik a hagyományos valutáktól és más kriptovalutáktól:

• Proof-of-Work bányászat: A Bitcoin biztonságát a proof-of-work biztosítja: a bányászok az SHA-256 hash-ek kiszámításával versengenek az új blokkok megtalálásáért, a bányászati nehézség pedig automatikusan igazodik, így nagyjából 10 percenként kerül be egy új blokk.
• Rögzített kínálat: Soha nem lesz több 21 millió BTC-nél. A bányászoknak blokkonként járó jutalom 210 000 blokkonként (nagyjából négyévente) megfeleződik; ezt az eseményt felezésnek nevezik, így az új kínálat folyamatosan csökken a felső korlát eléréséig.
• UTXO-modell és Script: A Bitcoin nem számlaegyenlegeket tart nyilván, hanem az el nem költött tranzakciós kimeneteket (UTXO-kat) követi. Minden kimenetet egy rövid, Scriptben – a Bitcoin szándékosan korlátozott szkriptnyelvén – írt program zárol; ez olyan funkciókat tesz lehetővé, mint a több aláírást igénylő tárcák és az időzárak.
• SegWit és Taproot: A 2017-es Segregated Witness (SegWit) frissítés megszüntette a tranzakciók módosíthatóságát és növelte a blokkok kapacitását, a 2021-es Taproot-frissítés pedig bevezette a Schnorr-aláírásokat, így a tranzakciók privátabbá, hatékonyabbá és rugalmasabbá váltak.
• Lightning Network: A Lightning Network egy Bitcoinra épülő második rétegű hálózat, amely fizetési csatornákon keresztül, a láncon kívül továbbítja a fizetéseket, lehetővé téve a szinte azonnali, nagyon alacsony díjú tranzakciókat.
• Decentralizált hálózat: Világszerte több ezer, egymástól függetlenül üzemeltetett teljes csomópont ellenőriz minden blokkot és tranzakciót a Bitcoin konszenzusszabályai alapján, így egyetlen vállalat, kormány vagy bányász sem irányítja a hálózatot.

• Skálázhatóság: A Bitcoin hálózata másodpercenként korlátozott számú tranzakciót képes kezelni, ezért nagy kereslet esetén a feldolgozás lassú, a díjak pedig magasak lehetnek.
• Energiafogyasztás: A Bitcoin proof-of-work bányászati folyamata jelentős mennyiségű energiát fogyaszt, ami aggodalmakat vet fel a környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatban.
• Szabályozási aggályok: A kormányok és a szabályozó testületek még keresik a Bitcoin kezelésének módját, ami hatással lehet a jövőbeli elterjedésére és egyes régiókban a jogszerűségére.
• Volatilitás: A Bitcoin árfolyama rendkívül volatilis, ezért kockázatos a befektetők számára, és kevésbé alkalmas mindennapi tranzakciókra, mint a stabilabb valuták.